2022 márciusában az Európai Bizottság terveket fogalmazott meg a textilipar fenntarthatóságának növelésére, és bejelentette az EU fenntartható és körkörös textíliára vonatkozó stratégiáját . Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságról szóló cselekvési terv (amely kötelezettségvállalásait az EU fenntartható textilstratégiájáról szóló jelentés tartalmazza) szerint a textileket olyan prioritási ágazatként határozták meg, amelyben az EU kikövezheti az utat a szén-dioxid-semleges és körforgásos folyamat felé. gazdaság. A ruhaipar csak egy a sok olyan terület közül, ahol a textíliák elengedhetetlenek: bútorokban és háztartási textíliákban, valamint orvosi és védőfelszerelésekben, épületekben és járművekben használják.
Mindazonáltal, mivel a textiltermékek gyártása és fogyasztása folyamatosan növekszik (2000 és 2015 között a globális textiltermelés csaknem megkétszereződött), így ezeknek az éghajlatra, a víz- és energiafogyasztásra, valamint a környezetre gyakorolt hatása is nő. Globális életciklus-szempontból az EU-ban a textilhasználat jelenleg a negyedik legnagyobb negatív hatással van a környezetre és az éghajlatváltozásra, és a harmadik legnagyobb negatív hatással van a víz- és földhasználatra. Ebben az összefüggésben a divatipar nagyon nagy szerepet játszik, mivel az EU-ban a legtöbb textíliát a ruházati cikkek használják fel (körülbelül 81%), és az a tendencia, hogy a ruhadarabokat egyre rövidebb ideig használják, mielőtt kidobják őket, a leginkább hozzájárulnak a túltermelés és a túlfogyasztás fenntarthatatlan mintáihoz. E trendek leírására a gyors divat kifejezés jelent meg, amely ráveszi az embereket, hogy gyengébb minőségű és olcsóbb ruhákat vásároljanak, amelyeket gyorsan, a legújabb trendekre reagálva gyártanak le. Ezenkívül a növekvő textilkereslet ösztönzi a nem megújuló erőforrások pazarló használatát, például szintetikus szálak előállítását fosszilis tüzelőanyagokból.
A komplex és sokrétű globális textil-értéklánc számos társadalmi problémával is szembesül (gyerekmunka, kizsákmányolás, kényszermunka, rossz munkakörülmények, nemi diszkrimináció), amelyeket a fogyasztói igények kielégítése érdekében a termelési költségek csökkentésére való törekvés is felerősít. olcsó árukhoz. A legújabb globális események, például a világjárvány és a közelmúltbeli ukrajnai konfliktus még tovább rontották az ilyen problémákat, bepillantást engedve a globális ellátási láncok sebezhetőségébe.
Ezért az EU textilökoszisztémájának valóban lépésre volt szüksége ahhoz, hogy kilábaljon az elmúlt két év eseménysorozatából, és új stratégiát dolgozzon ki az olyan új kihívásokkal szemben, mint a kereslet váratlan csökkenése, az értéklánc megszakadása, az árcsúcsok és számos társadalmi probléma. A kezdeményezés célja az elképzelések és konkrét lépések megfogalmazása annak érdekében, hogy 2030-ra az EU-ban értékesített textiltermékek tartósak és újrahasznosíthatóak legyenek, lehetőleg újrahasznosított szálakból készüljenek, mérgező vegyszerektől mentesek. , és a társadalmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően gyártják.
Tehát vessünk egy pillantást a textilstratégiában szereplő intézkedésekre, amelyek inspirációt jelenthetnek vállalkozása fenntartható gyakorlatainak fejlesztéséhez.
1. Kötelező környezetbarát tervezési követelmények bevezetése
A textiltermékek élettartamának meghosszabbítása a leghatékonyabb stratégia az éghajlati és környezeti hatások hatékony csökkentésére, és ennek elérésében a terméktervezés alapvető szerepet játszik. A textíliákat a fogyasztók különféle okokból kidobják (színtartósság, szakítószilárdság, cipzárak és varratok minősége); a megnövekedett tartósság lehetővé tenné a fogyasztók számára, hogy hosszabb ideig használhassák a ruhákat, miközben támogatják a körkörös üzleti megoldásokat is, beleértve az újrahasználatot, bérbeadást és javítást, visszavételi szolgáltatásokat és használt vásárlást (ezek szintén költségtakarékos megoldások a fogyasztók számára). A textíliák környezetvédelmi teljesítményét befolyásoló egyéb tervezési elemek közé tartozik az anyagösszetétel: például a felhasznált szálak és azok keverése, vagy mérgező vegyszerek használata (amelyek károsak lehetnek a környezetre vagy a textileket kezelő dolgozókra).
Ezért a terméktervezés javításán való munka az egyik legfontosabb lépés a textil környezetre gyakorolt hatásának megváltoztatására. De felmerülhet benned a kérdés, hogyan tudom ezt megtenni? Nos, először is vessen egy pillantást a textiltermékekre vonatkozó uniós ökocímke-kritériumokra és a textiltermékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési kritériumokra . Ez a két rendszer pontos kritériumokat tartalmaz a jó minőségű és hosszú élettartamú termékekre, valamint a veszélyes vegyszerekre vonatkozó korlátozásokat és a környezetbarát textilszálak beszerzésére vonatkozó előírásokat. Ezen túlmenően az Európai Bizottság a fenntarthatóság vegyianyag-stratégiáján dolgozik, hogy támogassa az ipart, hogy a lehető legtöbbet helyettesítsék, és más módon csökkentsék a mérgező összetevők jelenlétét az EU-ban értékesített textiltermékekben.
2. Az eladatlan vagy visszavitt textíliák megsemmisítésének megszüntetése
Nagy érték- és erőforráspazarlás az el nem adott vagy visszaküldött áruk megsemmisítése. Ezért az EU Bizottság átláthatósági kötelezettséget javasolt, amely kötelezi a nagyvállalatokat, hogy nyilvánosan hozzák nyilvánosságra az általuk kiselejtezett és megsemmisített termékek mennyiségét (beleértve a textileket is), valamint az újrafelhasználással, újrahasznosítással, égetéssel vagy hulladéklerakással kapcsolatos stratégiáikat. Ezenkívül tilalmakat vezetnek be az eladatlan termékek megsemmisítésére vonatkozóan. Ezen túlmenően a digitális eszközök fejlesztésén való munka valóban segíthet csökkenteni a ruhavisszaadások arányát, ösztönözni az igény szerinti egyedi gyártást, és ezáltal javítani az ipari folyamatok hatékonyságát és csökkenteni az e-kereskedelem szénlábnyomát.
3. Zöld állítások a valóban fenntartható termékekről
Más szóval: Nincs több zöld mosás! A Fogyasztók felhatalmazása a zöld átmenetért EU-projekt azon fog dolgozni, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak mind a tartósság kereskedelmi garanciájáról, mind a javíthatósági pontszámról. Ezenkívül az általános környezetvédelmi állítások, mint például a „zöld”, „környezetbarát”, „környezetbarát”, csak akkor engedélyezettek, ha azokat elismert környezetbarát teljesítmény/stratégia bizonyítékai támasztják alá. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megbízható tájékoztatást kapjanak, a környezeti és társadalmi fenntarthatósági címkéknek vagy harmadik fél általi ellenőrzésen kell alapulniuk, vagy azokat állami hatóságoknak kell létrehozniuk.
4. A zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztése
A textiliparnak magasan képzett munkaerőre van szüksége ahhoz, hogy kihasználja a digitális és zöld átállás által kínált új munkalehetőségekben rejlő lehetőségeket. A környezetbarát tervezés, a szövetfejlesztés, az innovatív textilgyártás, a javítás és az újrafelhasználás mind olyan kulcsfontosságú területek, amelyeken több szakértőre van szükség a fejlődéshez. Elő kell mozdítanunk az új készségek elsajátítását, valamint a zöld és digitális készségek elsajátítását és átadását, beleértve az életciklus-értékeléssel és az értéklánc-értékeléssel kapcsolatos ismereteket.
5. A környezeti és társadalmi igazságosság folyamatos ellenőrzése
Az Európában elfogyasztott textilmennyiség túlnyomó részét a harmadik világ országaiból importálják. Ez gyakran sok környezeti és társadalmi problémát (például a fent említetteket) vet fel globális szinten. Mindazonáltal a textilipart olyan ágazatként azonosították, amely nagy változást hozhat a munkakörülmények javítása, valamint a nemek közötti egyenlőség terén (mivel a ruházati munkások nagy százaléka nő). A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvre irányuló kezdeményezés átvilágítási kötelezettséget ír elő (vizsgálat, audit vagy felülvizsgálat, amelyet a vizsgált ügy tényeinek vagy részleteinek megerősítésére végeznek) a nagyvállalatok számára, hogy azonosítsák, megelőzzék, enyhítsék, kiküszöböljék és elszámolják az emberi jogokra – ideértve a munkajogokat is – és a környezetre gyakorolt lehetséges negatív hatásokat saját tevékenységeik során és globális értékláncaikon keresztül.
Úgy tűnik, hogy a divatipar készen áll rá vagy sem, változnia kell ahhoz, hogy folytatni tudja az üzleti tevékenységet. Új alapokat építünk egy egészségesebb és igazságosabb iparág felépítéséhez, és ebben a folyamatban mindannyian döntő szerepet játszunk!